Vaj, vagy olaj?

Egy vásárlónk arról érdeklődött, hogy mi a különbség a kókuszolaj és a kókuszvaj között. E kérdésre az a legegyszerűbb válasz, hogy semmi, de talán érdemes egy kicsit belemélyedni a témába.
Minden növényi zsiradékra jellemző fizikai tulajdonság az olvadáspont, azaz a hőmérséklet, ahol a szilárd halmazállapotú zsiradék folyékonnyá válik. Az olvadáspont a zsírmolekulák méretétől, a zsírsavak telítetlenségétől, vagy telítettségétől, térszerkezetétől, valamint a zsírsavak arányától függ. Általánosságban igaz, hogy minél több telített zsírsavat tartalmaz egy zsiradék, annál magasabb az olvadáspontja. Ez a hőmérsékleti érték minden zsírnál más, a kókuszolaj esetében 21ºC, a shea vaj esetében 30ºC felett, a neem olaj esetében pedig 15ºC körül található az olvadáspont. Az elnevezés, azaz, hogy egy zsiradékot vajnak, vagy olajnak hívunk csupán annak függvénye, hogy szobahőmérsékleten mely halmazállapot jellemzi. Ezért használjuk a neem olaj elnevezést a neem vaj helyett és ezért nem shea olaj a shea vaj. Persze vannak kivételek, mint a kókuszolaj, amely esetében az olvadáspont szobahőmérséklet körül figyelhető meg. Így gyakran használt kifejezés a kókuszolaj mellett a kókuszvaj, vagy a kókuszzsír.
Jó lenne, ha ez ennyire egyszerű lenne, de nem az. Előfordul, hogy az "olaj" és a "vaj" elnevezés nem ugyanannak a zsiradéknak eltérő halmazállapotú formáját takarja. A shea olaj - ha nem is sokban - de különbözik a shea vajtól. Összetételükben és előállításukban egyaránt megmutatkozik a különbség.

Ha van otthon egy üveg kókuszolajunk, az bizony 21ºC körül megdermed és zsírszerűvé válik. Ha meleg helyen tároljuk, akkor pedig ismét átlátszó olaj lesz belőle. Ha egy tégely shea vajat nyáron az autóban felejtünk, akkor 35ºC-on megolvad és sűrű, sárgás színű olaj lesz belőle.
A tiszta növényi bőrápolókra jellemző olvadáspont a "bolti" testápolók esetében már nehezebben fedezhető fel. A megannyi összetevőből kevert krém ugyanolyan állagú 30ºC-on is, mint 5ºC-on. Ez a tulajdonság legtöbb esetben néhány konzisztencia-stabilizáló összetevőnek köszönhető. E vegyszerek sem bőrünk egészségének megóvására kerülnek tehát a testápolókba, hanem, hogy annak egy állandó konzisztenciát biztosítsanak.
Egy másik művelet, amivel egy zsiradék olvadáspontja változtatható, a finomítás. A finomítás célja, hogy a nyers növényi olajból egy stabil, lehetőleg szagtalan, alacsony olvadáspontú olaj készüljön. A finomítás egy folyamat, melynek során fizikai kezelésen túl (pl. szűrés) kémiai adalékanyagok felhasználása is szükséges lehet (pl. hexán). Bár az így nyert olaj jól kezelhető és sokáig eltartható, a finomítás során egyrészt elveszti valódi értékét, aromáit, vitamintartalmát és sajnos gyakran tartalmazza a művelet során felhasznált vegyszerek maradékait.
Egyszóval; amikor oldalainkon azokat a szavakat használjuk, hogy "finomítatlan" és "natúr bőrápoló" akkor nem csak üres kifejezésekkel dobálózunk...

~ sheavaj ~